Együtt a beilleszkedés rögös útján

Melyek azok a kérdéskörök, melyeknek a MISPOHE rovatban kiemelt prioritást kívánunk biztosítani?

• Mindenek előtt a beilleszkedés első fázisában meg kell teremtenie a megélhetéséhez szükséges alapokat (munka, helyismeret), és meg kell ismernie, el kell fogadni új hazája szokásait, kulturális másságát. A beidegződött értékrendet felül kell vizsgálni, többek között meg kell bírkózni azzal a kérdéssel, hogy a beilleszkedés első fázisában a megélhetés, vagy az önérzetünk az előbbrevaló.
• A nyelv elvesztése miatti fusztráció ismert az alijázók számára. Az újbevándorlók többsége nem tudja úgy kifejezni magát, mint az anyanyelvén, ami gyakran bizonytalansághoz és szégyenérzethez vezethet. A hiányos nyelvtudás miatti státuszvesztés sem teszi örömtelivé az első hónapokat-éveket.
• Az idősebb generáció számára az alija öröme mögött megbúvó veszteség még akkor is hatalmas teher, ha a hazatéréssel akár családegyesítés történik. Az öreg fát nehezebb átültetni, évtizedek alatt növesztett mikrogyökerekkel kapaszkodik a régi földjébe. Az ismerős tájak, ízek, kulturális környezet, a barátok elvesztését feldolgozni komoly munka, nem kevés türelmet igényel a környezet részéről is.
• Azok, akik egyedül vágtak bele az alijába, mindegy, hogy fiatalok vagy idősebbek, nagy terhet róttak magukra. Számukra a legfontosabb, hogy találjanak egy támogató közeget, ahol a hétköznapi fizikai segítségen túl lelki támaszt is kaphatnak.
• Mikor a család együtt vándorol ki, a helyzet még összetettebb. A szülők a saját beilleszkedésükön kívül a gyerekek helyes beilleszkedéséért is aggódnak. A megélhetés kérdése is sokkal kritikusabb, mikor gyerekek is bevándorolnak. Jó hír azonban, hogy minél fiatalabb a család, általában annál könnyebb a beilleszkedés.
• Kisgyerekes családoknál az egyik legnagyobb kihívás, hogy a gyerekek sokszor hamarabb megtanulják a nyelvet, könnyebben megértik „hogyan működik” az új haza.
• Tinédzserekkel alijázó családnál az első leggyakoribb probléma, hogy a tini nem akarja otthagyni a barátait, az általa már mélyen megismert  országot, ahol született. Ezért alapvetően negatívan kezeli és nehezen fogadja el az új országot hazájának. Tiltakozik a változás ellen.
• A tizenévesek normális fejlődésük során ebben az időszakban az önálló és szüleitől elszakadó identitástudatukat építik. Ha e folyamat alatt kiszakítják az ismert és megszokott környezetéből, akkor lázadozni kezd, s az esetek egy részében a szülei ellen fordul.
• Ezzel párhuzamosan amikor a szülők is a saját  beilleszkedési válságuk közepén vannak, nehezebb elfogadniuk és jó kapcsolat fenntartásával átvészelniük gyermekeik tinédzser éveit.
• Ugyancsak jellemző probléma, hogy a szülő nem ismeri, nem látja át az „újhaza” oktatási rendszerét. Sokszor sokként élik meg a kulturális különbséget, amit a fiatalok könnyebben elfogadnak és magukévá is tesznek. Ez esetenként ugyancsak jelentős konfliktus forrása lehet a szülő és az oktatási intézmény között.
• Reméljük, hogy az oldalon található információkkal és a szakértőinkkel folytatott nyilvános vagy privát beszélgetéssel sikerül hozzájárulnunk  a sikeres izraeli életükhöz.

Jó böngészést! Kérdezzetek bátran!