Menü
A szabadság díjazott pihenőidő, amikor a munkavállalót távolléti díj illeti meg. A fizetett szabadság minden dolgozónak jár, a diákmunkásnak és a részmunkaidősnek is, és annak is, akinek többes jogviszonya van.
A munkavállalói szabadság kiadásának szabályait elsősorban az erről szóló törvényben találhatjuk meg, de Izraelben több munkahelyi ágazatra külön kollektív szerződések vonatkoznak, amelyek a törvénynél több szabadságot is előírhatnak (például: veszélyes anyaggal dolgozók, orvosok, takarítók).
A szabadság kiszámításának alapja a ledolgozott napok száma és a munkahelyen eltöltött idő – tehát nem a munkaórák mértéke, az a távolléti díjat határozza meg. Az alapszabadság mértéke az adott munkahelyen ledolgozott évekkel együtt növekszik.
A hatályos szabályok szerint az alapszabadság 16 nap, ebbe a hétvége is beleszámít, tehát ötnapos munkahét esetén 12, hatnapos munkahét esetén 14 fizetett munkanap jár az első öt évben. (Az „év” meghatározása a törvényben: január 1 – december 31.)
Ha munkavállaló és a munkáltató közötti munkaviszony év közben kezdődött, és amennyiben a ledolgozott munkanapok száma kevesebb, mint 240 nap – a ledolgozott napoknak 240-hez viszonyított arányában jár a szabadság (tehát: 16 nap alapszabadság megszorozva a tényleges munkanappal elosztva 240-el). Abban az esetben, ha a munkavállaló egész éveben dolgozott, de 200 napnál kevesebb munkanapon, a szabadság szintén arányos része jár (alapszabadság*munkanapok száma/200). Aki 200 napnál többet dolgozik egy évben – a szabadság teljes mértékére jogosult.
A szabadságért járó távolléti díj mértéke megegyezik azzal a munkadíjjal, ami a dolgozónak az adott napon rendes fizetésként járna. A változó műszakban napi- vagy órabérért dolgozóknak a szabadságért járó fizetését úgy számítják ki, hogy a szabadságot megelőző 3 hónapban kifizetett bért 90-el elosztják.
A szabadság kiadása alapvetően a munkaadó kompetenciája A munkavállaló szabadságát a munkáltató adja ki. Fontos szabály, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb egy részletben köteles kiadni. A rendes évi szabadság kiadása a munkaadó feladata, de a munkavállalót is megilletik jogosultságok: évente egy napot igénye szerint, illetve a törvényben felsorolt (nem állami) ünnepekből, alkalmakból szintén évente egyet igénye szerint kivehet, de arról a munkáltatót 30 nappal előtte értesíteni köteles.
Amennyiben a dolgozónak kiadandó szabadság a 7 napot meghaladja, a törvény rögzíti, hogy arról a munkáltató legalább tizennégy nappal a szabadság kezdete előtt a dolgozót értesíteni köteles.
A hatályos jogszabály alapján a szabadságot az esedékesség évében, vagy a közvetlenül azt követő évben kell kiadni. Hét szabadnapot köteles a munkavállaló kivenni az adott évben, a maradék szabadságot pedig a következő két évre átvihet – az ezen felül ki nem vett szabadságot azonban már nem lehet a következő évekre átvinni. Amennyiben a munkavállaló a munkáltató kérésére sem veszi ki a neki járó éves szabadságot – a fel nem használt szabadság törölhető!
Fontos még kiemelni, hogy a szabadságot pénzben semmilyen esetben nem lehet megváltani, ez alól csak abban az esetben van kivétel, ha a munkaviszony megszűnik, akkor az arányos szabadságot pénzben kell megváltani.
A szabadságtól független járulék, de mivel legtöbb esetben a nyári hónapokban adják ki, itt érdemes erről is szót ejteni.
A munkavállaló „szabadságpénzre” (dmei havraa) akkor jogosult, ha a munkáltatónál egy teljes évet már ledolgozott. Az első év után 5 nap, második és harmadik év után 6 nap, negyedik évtől a tizedik évig 7 nap jár évente, a napok tarifáját évente teszik közzé. Ez a magánszektorban jelenleg (2018) – 378 sékel. A részmunkaidőért (heti 42 óránál kevesebb munkaóra) a fenti napok arányos része jár.
Ezt az összeget általában nyáron fizetik ki egy ledolgozott év után, de kiadható havi részletben vagy megállapodás szerint más időpontban is – illetve ha a munkavállaló beleegyezik, természetben, vagyis fizetett üdülés biztosításával is.
Politzer Maymon Krisztina, ügyvéd.
Figyelem! a fentiekben részletezett információk kizárólagosan az általános tájékoztatást szolgálják. A közreadottak rendszeresen frissítésre kerülnek, de semmi esetre sem követik automatikusan a jogszabályi változásokat. A megjelölt források ezzel szemben a jogszabályi környezet változásait folytonosan követő információkat tartalmaznak, ezért elengedhetetlen, a konkrét és személyre szabott döntések meghozatalát megelőző tanulmányozásuk
A honlapunkon közzétett információk csak akkor tudnak segíteni, ha folyamatosan frissülnek és kiegészűlnek. Kérjük segítségedet a felület szerkesztésében. Amennyiben új fontos, vagy érdekes információhoz jutottál, kérjük oszd meg velünk.Köszönjük!
Minden egyes számlánkra befizetett támogatás közelebb visz bennünket céljaink megvalósításához