Menü
Kell-e dolgozni az ünnep előestéjén? Mennyi bér jár annak, aki ros hasana alatt is dolgozik? Kell-e dolgozni és ha igen, hány órát a sátoros ünnepek idején? Közelednek az őszi ünnepek, ezért az alábbiakban összefoglaljuk az izraeli munkajogi szabályokat, amit fontos tudni az ünnep alatti munkarendről és a fizetésről.
Az alábbi szabályok a törvény rendelkezéseit foglalják össze, egyes munkahelyeken a kollektív szerződés, az egyedi munkaszerződés, illetve a munkahelyen szokásos és már kötelezővé vált gyakorlat ezeknél kedvezőbb feltételeket is megállapíthatnak.
Az “ünnep” fogalmát Izraelben – a függetlenség napja kivételével – a vallási szabályok szerint határozzuk meg, vagyis a szabadnap az ünnep bejövetelekor kezdődik meg. Évente kilenc ünnepen jár fizetett szabadnap: ros hasana két napja, jom kipur napja, szukkot két napja, pészah két napja, savuot napja – valamint jom haacmaut, a függetlenség napja.
Azok, akik nem zsidó vallásúak, a vallásuknak megfelelő ünnepeken jogosultak ugyanennyi fizetett szabadnapra, amennyiben azokat választják ünnepnapként. Ebben az esetben a zsidó ünnepek alatti távollétükre szabadságot kell kivenniük.
Az ünnepet közvetlenül megelőző munkanapon (ún. “erev chag”) a rendes munkaidő 7 óra. Ezt követően túlóradíj jár.
A havidíjas alkalmazott az adott hónapra eső ünnepnapokon is jogosult a rendes fizetésre (havi fix, mivel a havi bér összege független az érintett hónap munkanapjainak, illetőleg munkaóráinak számától).
Az óra- vagy teljesítménybéres munkavállaló – amennyiben a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapjára esik – a kieső munkaidőre tekintettel a napi munkaidőre járó bérre, “távolléti díjra” (dmei chag) jogosult, amennyiben legalább három hónapot ledolgozott az adott munkahelyen és nem volt a munkáltató engedélye nélkül távol az ünnepet megelőző és az azt követő napon.
Az ünnepnapon végzett munka szabályai megegyeznek a heti pihenőnapon (szombat) végzett munkával: kizárólag a munkáltató részére kiadott engedély esetén lehetséges; az alapbér mértéke az ünnepnapon a rendes bér másfélszerese (150%). Emellett a munkáltató egy másik pihenőnapot köteles biztosítani a ledolgozott ünnepnap helyett.
Amennyiben az ünnepnapon végzett munka nem a dolgozó döntése volt, hanem a munkáltató szükséghelyzetéből adódott, a fenti másfélszeres bérpótlék a rendes fizetésen felül jár, tehát az alapdíj 250 százalék.
Túlóra esetén a fenti alapdíjon felül jár a túlóradíj is.
Erre a törvényben nem találunk előírást, és – amennyiben sem a kollektív szerződés, sem munkahelyi gyakorlat nem szabályozza – a munkáltatótól függ, összevonja-e az ünnepeket egy további pihenőnappal. Ezt többféleképpen teheti meg: saját költségére szabadnapot ad az alkalmazottaknak, vagy teszi ezt a rendes szabadság megterhelésével, akár teljes, akár fél nap fizetett szabadság erejéig (erre csak abban az esetben van lehetősége, ha a munkavállalónak van évi rendes szabadsága).
A félünnepek elvileg rendes munkanapok. A munkáltató dönthet úgy, hogy ezeken a napokon rövidebb lesz a munkanap, de ebben az esetben is (kivéve, ha nem meghatározott beosztás szerint, órabérrel dolgozóról van szó) – köteles a teljes munkanapot kifizetni, valamint nem vonhatja le a hiányzó munkaórákat a dolgozó éves szabadságának terhére.
Amennyiben a munkavállaló ezen a napon szabadságot vesz ki, még abban az esetben is egy teljes szabadnapot vonnak le, ha az adott munkahelyen valójában rövidebb a munkanap a félünnepek idején. Természetesen ettől a munkavállaló javára el lehet térni.
Vannak munkahelyek, ahol a félünnepek alatt bezárnak. Mivel Izraelben a rendes szabadság idejének meghatározása kizárólag a munkáltató joga, erre lehetősége van, két megszorítással: amennyiben 7 napnál hosszabb a kiadott szabadság, arról legalább két héttel előre értesítenie kell a munkavállalót, továbbá a munkáltató köteles egy évben legalább 7 napot egy összegben kiadni. Amennyiben a munkavállalónak nincs elegendő szabadsága arra az időre, amíg a munkáltató zárva tart – és a dolgozó nem egyezik bele fizetés nélküli szabadságba – a munkáltató köteles erre az időre a rendes bérét kifizetni.
Nincs olyan törvényi rendelkezés, amely kötelezné a munkáltatót arra, hogy az ünnepre ajándékot vagy külön juttatást biztosítson a dolgozóknak, az a munkáltató (jó)szándékától függ, illetve a munkahelyen bevált szokáson, közvetlen megállapodáson vagy kollektív szerződésen alapulhat.
Mivel a jövedelemadóról szóló rendelet szerint a munkavállalónak a munkáltatójától származó mindenfajta, béren kívüli juttatás adóköteles jövedelemnek minősül, az ünnep alkalmából a munkavállalónak jutatott pénzbeli vagy természetbeni juttatás, céges ajándék után a dolgozó adózni köteles (valamint TB-járulékot fizet).
Kellemes ünnepeket!
Politzer Maymon Krisztina, ügyvéd.
Figyelem! a fentiekben részletezett információk kizárólagosan az általános tájékoztatást szolgálják. A közreadottak rendszeresen frissítésre kerülnek, de semmi esetre sem követik automatikusan a jogszabályi változásokat. A megjelölt források ezzel szemben a jogszabályi környezet változásait folytonosan követő információkat tartalmaznak, ezért elengedhetetlen, a konkrét és személyre szabott döntések meghozatalát megelőző tanulmányozásuk
A honlapunkon közzétett információk csak akkor tudnak segíteni, ha folyamatosan frissülnek és kiegészűlnek. Kérjük segítségedet a felület szerkesztésében. Amennyiben új fontos, vagy érdekes információhoz jutottál, kérjük oszd meg velünk.Köszönjük!
Minden egyes számlánkra befizetett támogatás közelebb visz bennünket céljaink megvalósításához